Előbb tekerek haza melóból Abigéllel (mert az Abigél szép név, na de a gyerekemmel csak nem fogok így kicseszni), azért a kép remélem megvan:
tekerőscipő, meg bőrkabát, meg Repsol kendő - sportember Mátékám, sportember! - meg mp3 a fülben de nem ám Highway to hell vagy Born to be wild, nemnem! Jason Mraz volt baszod, aranyosandúdulóspop, imwaitingformyrockettocome; és a hajamat fújja a szél, tekerem a biciklit, kutyát sétáltató fiatal párok - az a pad mondjuk nyárvégén meglehetett volna nekem is, amennyit arrafelé sétálam valakivel - tiszta idill eddig, tiszta? Szóval már majdhogynem jött a Jamiroquai-érzés (she's just a cosmic girl... from an other galaxy...), erre nem fejbekúr egy lelógó ág a Bánkin? De. Hát le kellett ülnöm röhögni.